Minden kedves játékosnak köszönjük a részvételt, a válaszadást! Lezárásként közzétesszük a helyes válaszokat, naponta négyet.

Íme az 1-4. kérdések:

1/501.     Ki írta a „könyvet”, s mikor választották őt lelkipásztoruknak a győri reformátusok? A választ segítő sorok a „könyv” hányadik oldalán olvashatók?

2/501.     A „könyv” szerzőjének több elődje is ismert, akik a XX. században a Győri Református Egyházközség választott lelkipásztorai voltak. Nevezzen meg közülük legalább két lelkészt, és adja meg, hogy a „könyv” hányadik oldalán találta meg fényképüket!

3/501.    Igaz-e, hogy Dr Kovács Pál, Győr egyik belvárosi utcájának névadója egyházközségünk főgondnoka volt? Melyik évben vállalta első ízben ezt a szolgálatot? Győrben élt-e már 1848 márciusában? A választ segítő sorok a „könyv” hányadik oldalán olvashatók?

4/501. A Helvét Hitvallás téziseit 450 éve fogadta el Debrecenben a reformátusok zsinata. Ki fordította magyarra? Ki jelentette meg 200 év elteltével Győrben? A választ segítő sorok a „könyv” hányadik oldalán olvashatók?

A helyes válaszok:

1/501.    A „könyv” szerzője: Pataky László lelkipásztor, a kérdezett évszám:1954. Javasolt oldalszámok: 339., 355., 359.

2/501.    A XX. századbeli elődök: Szolgálati év      Név.                    Odalszám

                                                       1945 – 1953.       Nagy Sándor            323.
                                                       1928 – 1943        Győri Elemér            316.
                                                       1920 –  1928       Czeglédy Sándor      302.
                                                       1909 –  1919       Szekeres Mihály       295.
                                                       1907-ig                Szabó Zsigmond       288.

3/501.    Igen, Dr Kovács Pál háromszor is betöltötte a főgondnoki tisztséget. Első ízben 1842 – 1846 között. Igen, 1848-ban Győrben élt. Javasolt oldalszámok:    240-245, 255-256.

4/501.     Az 1567-es Debreceni Zsinat idején még nem volt a Hitvallás lefordítva magyarra. 1616-ban Szenci Czene Péter fordította magyarra, és még ebben az évben Szenci Molnár Albert ki is nyomtatta Oppenheimben. 1743-ban egy győri fiatal nyomdász, Horváth Sámuel a győri Streibig nyomda segítségével jelentette meg, komoly kockázatot vállalva. Javasolt oldalszámok:167-168., 148-151.

Kérdések 5-8.

5/501.   Melyik században jár az egyházközség történetének írója, amikor így fogalmaz:  „34 év és 40 napi árvaság után az árvaságban felnőtt új nemzedék várta a vasárnapi első istentiszteletet.”  Melyik napon és ki volt a prédikátor azon az ünnepi istentiszteleten? A választ segítő sorok a „könyv” hányadik oldalán olvashatók?

6/501. Háromszáz éves évfordulóra emlékezett a győri gyülekezet, amikor a templomban márványtáblát helyezett el gályarab prédikátorának emlékére. Ki volt ő, és hazatérése után mikor iktatták be őt ácsi lelkipásztorként a tatai egyházmegye esperesi tisztségébe? A választ segítő sorok a „könyv” hányadik oldalán olvashatók?

7/501. A „könyv” borítóján is olvasható a „tekintetes Kenessey István uram igaz keresztényi buzgó szeretetibűl” adományozott protocollum nyitó oldala. Kibetűzhető ebből is, hogy ekkor a Sz. Eclesia tanítója: T(iszteletes) és T(udós) Doctor Csúzi János uram volt. Milyen keltezéssel nyitották meg eleink ezt a könyvet, s hány évig volt Csúzi János egyben „orvosdoktor, és a győri helvét hitvallású egyház prédikátora”? A választ segítő sorok a „könyv” hányadik oldalán olvashatók?

8/501. Az 1781-ben Bécsben kimondott Türelmi rendelet csak 1783-ban jutott el Győrig. Undorítónak is mondta a császár ezt a halogatást. A „könyvben” így hangzik az idézett mondat: „Igazán undorítónak látni, …................................ mindenféle akadályt gördítenek a türelmi rendelet útjába.” A választ segítő sorok a „könyv” hányadik oldalán olvashatók, és melyek a pontsorral jelzett, kihagyott szavak?

A helyes válaszok

5/501.    Az emlékezetes nap: 1783. április 27. A prédikátor pedig: Szerentsi Nagy István. Olvasható a 204. oldalon.

6/501.   Komáromi István gályarab prédikátorunk 1678-ban elfoglalhatta lelkészi állását Ácson, s még ebben az évben a tatai egyházmegye esperesévé választották. Javasolt oldalak: 79-84., és 87. oldal.

7/501.    A keltezés: Az Úrnak 1731. évében, január 4-én. Csúzi Cseh János 1723. augusztus 1-től 1732. április 28-ig volt győri lelkész. Ajánlott oldalak: 103-106., 163-164.

8/501.  A hiányosan idézett mondat II. József császárt idézi: „Igazán undorítónak látni, hogy Magyarországon, és csak ott, két év óta kifogásokkal mindenféle akadályt gördítenek a türelmi rendelet útjába.” Az ajánlott oldalak: 197-202.

Kérdések 9-12.

9/501.    Gyülekezeteinkben ebben az évben, tehát 2017-ben történik/történt a presbitérium újjá választása. Mikor jelentette be Már Péter lelkész a győriek konventuális ülésén, hogy az egyházkerület elrendelése szerint „minden eklézsiában a nép válasszon ki maga közül bizonyos személyeket, akik közönséges helyen megeskettetvén az eklézsia hűségére folytatnák az eklézsia dolgait.” Ki volt, hol élt ekkor a dunántúli egyházkerület főgondnoka? A választ segítő sorok a „könyv” hányadik oldalán olvashatók?

10/501. A Kossuth utcai református templom kulcsát 1906. november 4-én ünnepélyes keretek közt adta át Antal Gábor püspök úrnak a 10 éves Vaskó Erzsike, kérve őt, hogy rendelkezzen azzal. Mi történt ez után? A válasz megtalálható a „könyv” 292. oldalán. Kérésünk: Küldj egy fotót, ‒ bárhol is találtad azt ‒, a régi Győr első évtizedéből, ha az kapcsolódik a templomépítéshez! Kérdésünk: Ki volt 1906. november 4-én az egyházközség lelkipásztora?

11/501. Az új templom még 10 éves sem lett, amikor a világháború elvitte két harangját, de a 30 éves templom tornyából már újra három harang hívogatott. Ezekből ismét egy maradt, mert az újabb világháború is elvitt kettőt. Volt-e olyan tíz év a XX. században, amikor a Kossuth utcai református templom tornyában együtt szólalhatott meg mindhárom harangunk? A választ segítő sorok a „könyv” hányadik oldalán olvashatók?

12/501.    … és még egy kérdés a templom történetéhez: miért nem ünnepelhette meg a templom hatvanadik „születésnapját” a gyülekezet? A „könyv” hányadik oldalán olvasható erre a napra írt „HÁLAÉNEK”?

A helyes válaszok:

9/501.    A bejelentés napja: 1806. február 9. Az egyházkerület főgondnoka ekkor Pázmándy József bőnyi birtokos volt, aki 1804-ig a győri református egyházközségnek is főgondnoka volt. Ajánlott oldalak a könyvből: 215-217.

10/501. A gyülekezet lelkésze, Szabó Zsigmond nagytiszteletű úr vette át azt Antal Gábor püspök úrtól, majd bevonult az új templomba a nagy vendég-sereggel bővült győri gyülekezet. Részletes beszámoló olvasható a könyv 287–294. oldalain.

11/501. Az 1906. október 20-án felszentelt harangok 1916. október 25-ig „laktak” együtt a toronyban. A kérdésben elrejtett tíz évet tehát csak 5 nappal élte túl a harang-hármas. Ekkor kettőt elvitt közülük az I. világháború. Bár 1935. november 3-án pótolta gyülekezetünk a veszteséget, 1944 áprilisában a II. világháború sem volt kegyesebb harangjainkhoz! Javasolt oldalak: 320-321.

12/501. A 60 éves ünnepséget 1956. november 4-én az általánosan (azaz országosan) elrendelt kijárási tilalom lehetetlenné tette, vagyis a forradalom és szabadságharc leverésének, az orosz hadsereg bevonulásának napján lehetetlen volt az előkészített ünnepséget megrendezni, a harangokat megszólaltatni.

Kérdések 13-16.

13/501. A „könyvben” megtaláljuk, hogy mind a Kossuth utcai, mind a József Attila utcai nőszövetség névadót keresve a gyülekezethez szorosan kötődő asszony-testvérünk nevét választotta. Kiknek a nevét viseli a két győri Református Nőszövetség? A választ segítő sorok a „könyv” hányadik oldalán olvashatók?

14/501. Az 1848. márciusi napokról és a szabadságharc évéről szólva rendre találkozunk a „könyvben” főgondnokunknak, Dr Kovács Pálnak szerepével. Egyik alkalommal javaslatot tett utcák, közterek új nevére is. Melyik javaslata szólt a mi templomunk utcájáról? A választ segítő sorok a „könyv” hányadik oldalán olvashatók?

15/501. Gárdonyi Géza írói pályafutásának kezdetén számos támogatást, segítséget és kedves     családi légkört kapott a református parókián. Ki volt ekkor a lelkipásztor, és milyen címen jelent meg Győrben, az ő szerkesztésében a függetlenségi párt politikai lapja? A választ segítő sorok a „könyv” hányadik oldalán olvashatók?

16/501. A XIX. század elején nemcsak Napoleon szállt meg a ma is ismert belvárosi „Napoleon házban”, de jutott francia „vendég” a parókiára is! Hányan voltak? Ki látta őket „vendégül”, és ki fizette a hadisarcot az emlékezetes győri csata után? A választ segítő sorok a „könyv” hányadik oldalán olvashatók?

A helyes válaszok:

13/501. Molnár Mária Református Nőszövetség nevével a „győri gyülekezet diakonisszájára”, a Fogarassy Margit Nőszövetség a Győri Református Elemi Iskola tanítónőjére, a város Vakok és Gyengénlátók Egyesületének alapítójára emlékezik. Ajánlott oldalak a könyvből: 329. és 305-312.

14/501. 1848. április 1-jén annak örömére, hogy a király szentesítette a negyvennyolcas törvényeket, a város főterén tartott népgyűlésen, (melynek szónokai Rónay Jácint bencés szerzetes, Lukács Sándor kormánybiztos és Dr. Kovács Pál, a Hazánk szerkesztője voltak,) Dr. Kovács Pál indítványára elnevezték a Fő teret Egység térnek, a Bécsi utcát Kossuth Lajos utcának és a Tejfeles közt … Szabadsajtó utcának. A könyv ajánlott oldalai: 254 – 261.

15/501. Pereszlényi János lelkipásztor (1873–1894), mint a „Hazánk” szerkesztője hívta meg főmunkatársnak Gárdonyi Gézát, a dabronyi tanítót. A parókián lakást is kapott egy időre. Ajánlott lapok a könyvben: 283-284.

Gárdonyi Géza kedves széke (Fotó: Bánusz Tamás)

16/501. A parókia udvarán 5 francia katona vert sátrat, akiket Már Péter lelkésznek kellett élelmeznie. A Napoleon által kivetett hadisarcot a városnak kellett volna kifizetnie, de azt a Kincstár átvállalta. A Kincstár „kárát” 60 éves törlesztésre enyhíthette a város, amit végül többlet-adóval a háztulajdonosokra háríthatott. Olvasható a könyv 221. oldalán.

Kérdések 17-20.

17/501. Nagy egyetértésben készültek Győrben „arra az esetre, ha a Pápai Protestáns főiskola Szabad s Kir. Győr városába áttétetik.” Felekezeti különbség nélkül folyt a megajánlás az iskola céljára. Mikor történt ez? Még mely városok jelentkeztek ekkor a pápaiak fogadására? A választ segítő sorok a „könyv” hányadik oldalán olvashatók?

18/501. Komáromi Pál tiszteletes úr 1732-től volt a győriek lelkésze. Életének utolsó évében, március 17-én elveszti gyülekezetét, parókiáját, otthonát, és június végén meghal. Hol temették el nagy részvéttel, s honnan érkeztek a gyászistentisztelet prédikátorai? A választ segítő sorok a „könyv” hányadik oldalán olvashatók?

19/501. A szabadságharc után, a megtorlással fenyegető császári hatalom hűség-esküt akart kérni lelkészeinktől is! Ki volt azokban az időkben egyházközségünk lelkipásztora, és milyen presbitériumi állásfoglalással próbált tiltakozásához bátorítást nyerni?  A választ segítő sorok a „könyv” hányadik oldalán olvashatók?

20/501. „Halálra ítélve ‒ papi sorsok '56 után” címmel tartanak konferenciát 2017. december 15-én a Parlament Felsőházi termében. Az áldozatok sorából kiemelten szólnak majd Gulyás Lajos nagytiszteletű úr és Brenner Kálmán fiatal római katolikus pap mártírhaláláról. Mindkettőjük életének volt Győrhöz erősen kötődő időszaka. Egyházmegyénk lelkészi közössége és gyülekezetünk 2008. január 13-án emlékezett Gulyás Lajos lelkipásztor mártírhalálára. Kik voltak az előadók? A „könyv” hányadik oldalán olvashatunk erről?

21/501. Ki ismeri ennek a kis karácsonyi éneknek második versét? Kitől, és mikor tanulta?

Kicsiny Betlehemben megzendült az ének:
Dicséret, dicsőség az ég Istenének!
Kit oly régtől fogva szív-repesve vártak,
Megszületett Megváltója a bűnös világnak!


Válaszok a kérdés-sorozatot lezáró kérdésekre:

17/501. Győrben 1844-ben gyűjtötték a felajánlásokat a kérdésben is idézett esetre. Az intézmény fogadására elsőként Komárom jelentkezett, de Székesfehérvár is, korábban Veszprém is fogadta volna a Pápai Protestáns Főiskolát. A könyv ajánlott oldalai: 242-248.

18/501. Komáromi Pál (Komáromi István gályarab prédikátorunk fia) 1749. június 29-én Takácsiban halt meg, ott is temették el. A temetésen Torkos Jakab pápai lelkész, az egyházkerület püspöke, valamint Szentmiklósi István etei lelkész szolgált. Ajánlott oldalszámok: 113-119.

19/501. Liszkay József tiszteletes úr nem volt hajlandó szószékről kihirdetni azt a „Császári nyílt parancsot”, amely az egyház önkormányzatának megsemmisítését célozta. Ezt a személyes döntését kívánta 1860. január 8-án tartott presbiteri gyűlésen testületi határozattal alátámasztani, megerősíteni. A Pátens elleni tiltakozás egyre erősödött egyházmegyei, egyházkerületi fórumokon is, mígnem 1860. május 15-én a nyílt parancsot visszavonták. Ajánlott oldalak a könyvben: 273-275.

20/501. 2008. január 13-án igehirdető volt Dr, Márkus Mihály egyházkerületünk püspöke, Kiss Réka egyháztörténész „A forradalmat követő megtorlások a református egyházban” címmel tartott előadást, Kövy Zsolt nagytiszteletű úr személyes hangú visszaemlékezésben beszélt Gulyás Lajos életéről, családjáról, a koncepciós perben kimondott halálos ítéletről. Nem meglepő, hogy a könyv 367-368. oldalát már nem az 1980-ban lezárt, és 1985-ben stencilgépen sokszorosított kéziratból idéztük. Az alábbi mondat csak 2008. január 13-án     hangozhatott el, a ma éppen 60 éve történt perben: „1957. december 23-án a Legfelsőbb Bíróság Katonai Különtanácsa véglegesen is pontot tett egy ügyre. Másodfokon is halálra ítélt hét embert, köztük Földes Gábort, a győri nemzeti tanács értelmiségi tanácsának vezetőjét, Tihanyi Árpádot, a város megbecsült tanárát és Gulyás Lajost, levéli református lelkészt. A listáról egy név hiányzott. Szigethy Attiláé, az 1956-os forradalom és szabadságharc győri, majd dunántúli vezetőjéé, akinek miután nem volt hajlandó lepaktálni a Kádár kormánnyal, s nem volt hajlandó személyével legitimálni az új hatalmat, a korábban felajánlott miniszteri bársonyszék helyett szintén a börtön jutott osztályrészéül. … Áldott legyen a mártírok emlékezete!”

Egyháztörténeti, gyülekezet-történeti könyvben lapozgattunk 20 kérdés és válasz jóvoltából. Mindezt a Reformáció 500 éves múltjáért érzett hálaadással, az 500 év történelméért érzett hálaadással, hálaadással a sokszor 500 év megtartó kegyelméért. De elszorul a szívünk, karácsony előestéjén, ‒ különösen a két utolsó kérdés kapcsán ‒ felismerve az emberi hatalom torzulásait! Hát, csukjuk be bátran a könyvet, s hangozzék fel bennünk a betlehemi pásztorokat nagy félelemmel eltöltő angyali ének: Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és a földön békesség! Ezért került 21. helyre a karácsonyi ének, amely az 1996-ban megjelent Magyar Református Énekeskönyv 439. éneke. A megkérdezett 2. versszak pedig:

Zengjen ajkunkról is hálaadó ének
Estvéjén karácsony áldott ünnepének!
És ki bűneinkért földre alászálla,
Szívesen várt vendég legyen lelkünk Messiása!

Szóljon bátran mindkét versszak otthonainkban 2017 karácsonyán!