„Az igaz ember hitből fog élni.” (Róma 1,17)

A Győri Egyházközség 7. nyári gyerektábora 2017. július 3-6.

A Biblia Isten szava: Isten azt akarja, hogy személyesen minél többen megismerjék őt.

„Hála, hogy itt e csöndes reggel”- hallatszott reggelenként az ének, majd a „Tüzed Uram Jézus” lelkesítő dallama jelezte: ismét elindulhat egy nap a gyülekezetünk napközis táborában.

    Ebben az évben a reformáció nagy alakjainak életéből, tetteiből, és magyar vonatkozásaiból merítettünk a tábor programjában.

    Luther Márton német reformátor életéből megismerhettük, hogy a XV.-XVI. században miben éltek, mit tanítottak, és hogy hogyan hagyatkoztak Isten vezetésére mindenben. A teljes Biblia megismerése, a hitből, kegyelemből való megváltás felismerése, a 95 tétel kiszegezése indította el azt a folyamatot, melyet reformációnak nevezünk.  „Vissza az eredetihez” szólt számunkra is a reformáció egyik alapgondolata. A tábor kis részvevőivel – a reformátorok segítségével- mi is visszanyúlhattunk ahhoz, amit Jézus tanított nekünk. Luther életét, és munkásságát egy modern, Lackfi János szövegével készült rajzfilm tette szemléletessé a számunkra.

     Kálvin életéből és tevékenységéből láthatták a gyerekek, hogy a betegeskedő reformátor, milyen átadott életet élt, szívét égőáldozatul az Úrnak adva. Kálvin élete élő tanúságtétel arról, hogy hogyan lehet minden körülmények kötött megállni a hitben. Megtanulhattuk a reformáció alapelveit: egyedül a Szentírás hitünk és életünk alapja,  egyedül Krisztus a közbenjáró, egyedül kegyelemből igazulunk meg Isten előtt, egyedül hitből van üdvösségünk, és mindenért egyedül Istené a dicsőség.

     Károli Gáspár életéből láthatták a gyerekek, hogy Isten azt akarja, hogy személyesen megismerjük Őt. A korabeli Magyarország ezer terhét hordozták ekkor a XVI. században Göncön is. Isten mégis utat nyitott a bibliafordításnak, kitartó segítőket rendelt ki, hogy 1590-re az első magyar fordítású teljes Biblia megjelenhessen. Jó volt látni, hogy hogyan gondoskodott Isten főúri támogatókról, más lelkészekről és nyomdászokról, akik legalább húsz éven keresztül hűségesen dolgoztak e hatalmas feladaton.

    Molnár Mária, Győrben is szolgált misszionárius életéből (akinek a nevét gyülekezetünk nőszövetségi csoportja viseli), láthattuk, hogy Isten egy egyszerű nőt is fel tud használni - ha az ő parancsa szerint él, és szolgál -hogy elvigye Jézus tanítását a Föld legvégső határáig. Ő a hitben való teljes engedelmességet már a huszadik században élte meg, és adta életét megváltó Uráért.  Pápua-Új-Guineában szolgált, hatása és életpéldája a mai napig él, és hat ott is.

     A táborozó gyermekek megismerhették napjaink reformációjának egy fontos irányát, az ökoreformációt, amely a teremtett világunk védelmével foglalkozik. Az Úr ránk bízta ezt a bolygót, amelyet védenünk, és őriznünk kell. Valamennyien tehetünk valamit ezért.

    A hét folyamán számos színes, kreatív munka született: készítettünk kis Bibliát kézzel fűzve, nyomdáztunk, rézkarcot készítettünk. Megismerhettük a papírmerítés rejtelmeit, és az így készült lapokra faragott lúdtollal írhattuk le az aranymondást - akárcsak ötszáz éve.

    Fizikai erőpróbákban is részünk volt: felmászhattunk a győri Városháza tetejére, majd a győri Rába kalandparkban vívtunk buborékfocit: különleges szemüveg segítségével kerülgetve az akadályokat. A művészet is közel jött hozzánk: az egyik délután Papp Norbert homok-animátor művészetét csodálhattuk élőben. Öröm volt látni,  miként alakul egy-egy forma, s miként jeleníti meg a művész a tábor lelkületét, tartalmát pár pillanat alatt homokból.

    Sok játék és beszélgetés színesítette napjainkat, s legvégül egy felemelő faültetés koronázta meg a hét mozgalmas programját: a távborozók a gyülekezeti ház udvarán – színes program kíséretében- ültettek el egy fát a reformáció 500 éves évfordulója emlékére. A gyermekek a záró alkalmon együtt levő szülőknek és gyülekezeti tagoknak is zenghették az éneket: „Gyújts egy gyertyát a földért”. Lélekben meggazdagodva köszönhettünk el egymástól. Természetesen egy gyermek sem ment el üres kézzel: a faültetést jelző fa plakettel örökítettük meg a záró alkalmat, a „Csodás percek Istennel”- című kis füzetet adott nyári tennivalót a gyermekeknek, és egy közös tábori fotó örökítette meg az együtt levők vidám, örömteli közösségét. A búcsúzáskor szinte mindenki elmondta: reménység szerint, egy év múlva, ugyanitt találkozunk!

 Soli Deo Gloria!

A győri egyházközség tábori szolgálói nevében: Oltai Judit

A tábor mindennapjairól készített fotókat ITT, és gyülekezet facebook oldalán tekintheted meg!